A papok pihenése nem luxus, hanem a lelki egészség szükséglete – mondja egy nigériai vatikáni tisztviselő

NAIROBI, Kenya – Egy pap számára a pihenésre szánt idő nem „luxus” – hangsúlyozta a Vatikán Evangelizációi Dikasztériuma titkára, bátorítva a papokat, hogy fogadják el a munkától való egészséges eltávolodás időszakait testi és lelki egészségük fenntartása érdekében.

Fortunatus Nwachukwu érsek, a nigériai származású vatikáni tisztviselő, a nigériai papi életet vizsgáló hathetes formációs program megnyitóján mondott beszédében az Isteni élet intézményeinek és az Apostoli élet társaságainak (ICLSAL) tagjai között előforduló lelki egészségi problémákra reflektált, megjegyezve, hogy a papoknak éppen úgy meg kell tanulniuk pihenni, mint maga Jézus tett szolgálata alatt.

„A pihenés tehát nem luxus a papi életben; szükség van rá testi és lelki egészségünk megőrzése érdekében” – fogalmazott az érsek, megemlítve a német püspök, Karl-Heinz Wiesemann lemondását, aki súlyos pszichológiai megterhelés után vált meg hivatalától. Ez „időszerű emlékeztető arra, hogy a papok és püspökök sem immunisak a kimerültséggel, depresszióval vagy kiégéssel szemben” – tette hozzá.

„Megfelelő pihenésre, egészséges határokra, támogató kapcsolatokra van szükségünk, és ha kell, szakmai segítségre. Önről való gondoskodni nem azt jelenti, hogy eltávolodunk a szolgálattól; ez segít abban, hogy kellőképpen egészségesek maradjunk a szolgálathoz” – hangsúlyozta az augusztus 26-án virtuálisan megtartott megnyitón a nigériai származású vatikáni hivatalnok.

A program szervezői azt szeretnék, ha a papi életet Nigéria példáján keresztül tanulmányoznák, válaszul a katolikus papokat érintő egyre növekvő lelki egészségügyi aggodalmakra.

A szervezők szerint a résztvevők megvizsgálják a „papi élet és szolgálat minőségét, örömét, törekvéseit, félelmeit és szorongásait”, amelyek fokozatosan áthatják a papok életének és szolgálatának ciklusát.

„Teljesen élőben Krisztusban: Önről való gondoskodás – a pap, mint élő ajándék” mottó mentén a program az önmagáról való gondoskodást, a lelki megújulást, az érzelmi jóllétet, a kiégést, az egészséges kapcsolatok ápolását és a bizalommal, örömmel átélt egyházi missziót kívánja feltérképezni.

A képzésben résztvevők hozzáférnek majd oktatási anyagokhoz, és tanúsítványt kapnak részvételükről.

Beszédében Nwachukwu visszaemlékezett az Aba püspökségen lévő helyzetre, ahol megfigyelte, hogy az ott elhunyt papok életkora azt mutatja, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a papság jóllétére.

„Minden alkalommal, mikor meglátogatom az Aba püspökség paptemetőjét, a székesegyház közelében, elgondolkodtat az ott nyugvó kollégák életkora, és szomorúsággal tölt el” – mondta a vatikáni tisztviselő, aki 2021 decemberi kinevezése óta a Szent Szék képviseletét is ellátja az ENSZ-nél és az ottani szakintézményekben Genfben.

Szerinte sok pap meghalt még 50 éves koruk elérése előtt, alig néhányan élték meg a 60, vagy 70 éves kort.

A korai elhalálozáson túl a fiatal papok között egyre több lelki egészségi nehézséggel küzdő van, ami a kérdést veti fel, hogy mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében.

Nwachukwu hangsúlyozta, hogy nem Isten akaratának megkérdőjelezése a cél, hanem annak vizsgálata, hogy az Egyház milyen komolyan veszi Jézus tanítását és példáját az önmagukról való gondoskodásról azok tekintetében, akik a szolgálatot kapták.

Az érsek Mártai evangéliumi 6,31-32-es szakaszára hivatkozott, hogy bemutassa a pihenés fontosságát a papi életben. Ebben Jézus így szól tanítványaihoz: „Menjetek ti magatok el egy puszta helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.”

A nigériai egyházi vezető elmagyarázta, hogy Jézus arra hívta tanítványait, hogy szakítsanak időt szolgálatuktól és csatlakozzanak hozzá pihenni. Megjegyezte, hogy maga Jézus is példát mutatott a pihenés fontosságára, különösen miután értesült Keresztelő Szent János haláláról.

Az érsek kiemelte, hogy az evangéliumi beszámolók szerint Jézus visszavonulásának oka egyszerre kapcsolódott a gyászhoz és a szolgálat megterheléséhez.

Szent Máté azt írja, hogy Jézus János halálának híre után vonult vissza, míg Márk és Lukács azután idézik az odahívást pihenésre, hogy a tanítványok sikeres missziós útjukról tértek haza.

A tanítványok annyira le voltak terhelve a küldetésükkel, hogy „sokan jöttek-mentek, és még enni sem volt idejük” – jegyezte meg az érsek, hozzátéve, hogy a tanítványok a szolgálat során démonokat űztek ki, betegeket kentek fel olajjal és gyógyítottak.

Nwachukwu leszögezte, hogy ez az élmény fontos tanulság a szolgálatnak szentelődő papok számára.

„Az Istentől kapott erő Isten által adott irányra van szüksége” – magyarázta, hozzátéve, hogy az erő, a szenvedély és a hajtóerő el kell, hogy vezesse a papi hivatáshoz és küldetéshez, mert különben könnyen másfelé áramolhatnak.

Ez a lelki energia, megfelelő irányítás mellett, elvezethet valakit Krisztushoz, és lehetővé teszi, hogy másokat is hozzá vezessen.

Emlékeztetett XVI. Benedek pápának a 2013. január 6-i püspöki szentelésén mondott homíliájára, amelyben a nagyhatalmú keleti bölcsek lelki nyugtalanságát úgy mutatta be, mint azt az erőt, amely az újszülött Jézus után kutatva keletről indulásra késztette őket.

Nwachukwu szerint az ilyen nyugtalanság Krisztusban találja meg beteljesülését.

Az érsek Jézus Máté 11,28-ban található meghívásán is elmélkedett: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugtatlak titeket.”

Felhívta a figyelmet, hogy a Krisztustól elszakadt pihenés káros lehet a papokra; hangsúlyozta, hogy a Jézus által kínált pihenés nem csupán a munkából való kilépést jelenti, hanem a megújulás forrását.

Megmagyarázta, hogy az idézett görög kifejezés, „kagō anapausō humas” jelentése „és én megnyugtatlak titeket”. Az „anapauō” ige azt az emelő vagy megújító pihenést fejezi ki.

Papok számára ez a pihenés tartalmaznia kell az elvonulást a mindennapi tevékenységektől, hogy fizikai megújulást érjenek el, és hogy erősítsék kapcsolataikat Istennel, paptestvérekkel, családtagjaikkal és a hívekkel.

Hozzátette, hogy a testi felfrissüléshez hozzátartozik a megfelelő időben történő étkezés és folyadékbevitel, míg a lelki és szellemi megújulást az imádság és az őszinte szeretet által Krisztus felé irányuló energia helyes felhasználásának elsajátítása jelenti.

Ezt a tudósítást először az ACI Africa, az EWTN News afrikai testvérszolgálata közölte, az EWTN News pedig átdolgozta.