XIV. Leó pápa: A hitet a „világgal szembeni ellenségesség” nélkül éljük meg

VÁROSVATIKÁN — Szerdán folytatva katekézissorozatát a *Gaudium et Spes* lelkipásztori konstitúcióról, XIV. Leó pápa arra hívta a híveket, hogy ne az „ellenállás” vagy a „világgal szembeni ellenségesség” lelkületével éljék meg hitüket, miközben hangsúlyozta, hogy a hit és a kultúra közötti érett és felelős szintézis „szükséges feltétele a keresztény hivatásban való kitartásnak”.

„A Gaudium et Spes konstitúció arra emlékeztet bennünket, hogy ne a világgal, a kultúrával és annak emberi megnyilvánulásaival szembeni ellenállás vagy ellenségesség lelkületében éljük meg hitünket” — mondta a pápa az általános kihallgatáson október 28-án, a vatikáni Szent Péter téren.

Ezután a dokumentum egy olyan részletét idézte, amely arra buzdítja a hívőket, hogy „éljenek nagyon szoros egységben koruk többi emberével, és törekedjenek arra, hogy tökéletesen megértsék gondolkodás- és ítéletmódjukat, amint az kultúrájukban kifejeződik”.

Mielőtt megérkezett volna a Szent Péter téren felállított emelvényhez, a pápa mintegy 15 percet töltött azzal, hogy a pápamobilon körbejárta a területet. Az út során körülbelül egy tucat gyermeket áldott meg, akiket a tömegből vittek elé.

Hitelesebb tanúságtétel

XIV. Leó katekézisében azt is hangsúlyozta, hogy a hit és a kultúra közötti érett szintézis „a hit világgal szembeni tanúsításának és mások számára hiteles módon történő közvetítésének alapvető követelménye”.

A Gaudium et Spes második részének második fejezete éppen a kultúrának és annak a keresztény hittel való kapcsolatának van szentelve. Ezzel összefüggésben a pápa felidézte, hogy a Katolikus Egyház „mindig is fontosnak tartotta, hogy az evangélium hirdetését mindenféle iskola létrehozásával kísérje, amelyek célja az öt kontinens férfiainak és nőinek emberi, kulturális és lelki képzésének előmozdítása”.

A zsinati szöveg — jegyezte meg a pápa — támogatja annak szükségességét, hogy „az oktatást a tudás bizonyos egysége felé irányítsák”, miközben elismeri, hogy a változó életkörülmények ezt nehezebbé tehetik.

XIV. Leó szerint a keresztények azok, akiknek elsőként „kell törekedniük arra, hogy megvalósítsák a bölcsességnek ezt az egységét, mindenekelőtt saját magukban”.

„Noha a kinyilatkoztatásból megkapták a lét nagy kérdéseire adott válaszokat, ez nem mentesíti őket a türelmes értelmi és kulturális képzés alól” — figyelmeztetett.

Épp ellenkezőleg — tette hozzá — az emberi és tudományos ismereteknek „kéz a kézben kell járniuk hitük tartalmával, amelyet életkoruknak és tanulmányaik szintjének megfelelően folyamatosan el kell mélyíteni”.

A pápa hangsúlyozta, hogy a kultúra különféle megnyilvánulásai hozzájárulnak ahhoz, hogy az elmék megnyíljanak a világ és az emberi lét értelmére vonatkozó örök kérdések előtt, „így előkészítve az embereket Jézus Krisztus evangéliumának befogadására”.

Azt is kifejtette, hogy „a hit és a kultúra közötti kapcsolat elsődleges alapja a megtestesülés”. Emiatt — mondta — a hit „megtestesült valóság, amely összefonódik azzal a kultúrával, amelyben elmerül”.

Ebben az értelemben — jegyezte meg — a hitnek arra is hivatása van, hogy „kultúrává váljon”, vagyis hogy „elérje az embert saját életkörnyezetében, amely emberi szavakból, hagyományokból, vallási jelentésből, művészetből és költészetből, gondolkodásból és tudományból áll”.

E gondolat szemléltetésére a Szentatya Szent II. János Pált idézte: „Az a hit, amely nem válik kultúrává, nem teljesen elfogadott, nem egészen átgondolt, nem hűségesen megélt hit.”

A keresztény hit és egy adott kultúra

XIV. Leó azt is hangsúlyozta, hogy a hit bármely kultúrában testet ölthet, mert „egyikkel sem azonosítja magát sajátos módon”. Így — magyarázta — az Egyház a különböző kultúrákból merít mindent, „ami jó, szép és igaz”, hogy megtestesítse és továbbadja az evangélium üzenetét.

Végül felidézte, hogy a Gaudium et Spes arra sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy „az írástudatlanság és az oktatás hiányának leküzdésével” biztosítsa mindenki számára az alapvető kulturális javakhoz való hozzáférést.

Azt is hangsúlyozta, hogy „mindenkinek el kell majd ismernie és elő kell mozdítania a nők megfelelő és szükséges részvételét a kulturális életben”.

Olasz nyelvű zarándokokhoz intézett köszöntésében a pápa megjegyezte, hogy már csak néhány nap van hátra mindenszentek főünnepéig, amelyet a Katolikus Egyház november 1-jén ünnepel. Arra hívta a híveket, hogy szemléljék „a férfiak és nők e mérhetetlen sokaságát”, akik elérték az életszentséget, és akik az Egyház előtt az „eljövendő élet prófétai jeleként” állnak.

A Szentatya hangsúlyozta, hogy az örök élet „már a földi élet elkötelezett keresztény tanúságtételében elkezdődik”, és arra bátorította a hívőket, hogy mindennapi életükben hűségesen éljék meg az evangéliumot, valamint engedjék, hogy a szentek példája inspirálja őket.

A pápa tervei szerint november 2-án szentmisét mutat be az elhunyt hívek emléknapján a Verano monumentális temetőben, Róma legrégebbi és legnagyobb temetőjében. Az eucharisztikus ünneplés helyi idő szerint délután 4 órakor kezdődik ebben a történelmi római temetőben, amely őrzi a kereszténység első századaiból származó nekropolisz emlékeit, és magában foglalja Szent Cirjaka katakombáit is.

Ezt a tudósítást először az [EWTN News Español](https://www.ewtnnews.com/es/vaticano/papa-fe-contraposicion-hostilidad-mundo), az EWTN News spanyol nyelvű társszolgálata közölte. Az EWTN News English fordította és dolgozta át.